A keddi sokkoló eredmény után előre féltem,
hogy a szerintem sokkal erősebb elődöntőben kik véreznek majd el. De azt kell
mondanom, azonkívül, hogy Dániát kicseréltem volna Romániával, teljesen
rendben vagyok a továbbjutókkal. Előre fel voltam készülve, hogy a kedvenceim
közül Romániát elveszítem, így ez nem ért váratlanul, de azon ténylegesen meglepődtem,
hogy Dánia bekerült a döntőbe.
Norvégia azt hozta, amit vártam tőlük: az
év „guilty pleasure” dala számomra az övéké, és örülök, hogy ismét döntőznek.
Hollandia bár továbbra is a kedvenc dalom a
felhozatalból, de szerintem jobban is színpadra lehetett volna vinni. Félek,
hogy ez a látványkép nem lesz elég a győzelemhez, főleg, hogy Duncan a döntő
első felében ad majd elő. De a remény hal meg utoljára: sok sikert, Hollandia!
A tegnap estét tagadhatatlanul Svájc vitte
el számomra: bár összességében csak a negyedik kedvenc dalomról van szó az idei
mezőnyből, de produkcióval karöltve, mint teljes csomag, őket éreztem tegnap a
legerősebbnek. El is döntöttem, hogy nem csak Franciaországra, hanem Svájcra is
szavazok a döntőben. Bár azért megijedtem, amikor csak a végén mondták a
nevüket: de végre 2014 után ismét ott vannak, és bizonyíthat Luca, hogy top5-ben
is tudnak ők végezni. Az is segítheti őt ebben, hogy 24-ként ad majd elő
szombaton.
Még boldog voltam Észak-Macedónia miatt
is: remek üzenet, szép dallamvilág, kiváló éneklés. Örülök, hogy hét év után
ők is ismét döntőzhetnek.
Tehát összességében, ha San-Marino és Dánia
helyett Magyarország és Románia lennének a döntőben, akkor teljesen elégedett
lennék. Furcsa lesz döntőt nézni mi nélkülünk, de szerencsére vannak más országok,
akiknek drukkoljak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése